A tó partján ordít a csend
ember, állat megpihenhet.
A nádon kicsi madárfészek
madáranya mindig kikémlel.
A békák nem brekegnek
lapulevélen heverésznek.
A gólyákra azért fellesnek
nem alszanak, pihennek.
Csend, mindenhol a csend
hirtelen az ég megdörren.
Villámokat szór szüntelen
vihart jelezve csendet űzve.
Lassan az eső csepereg
zúdul aztán rendesen.
Felváltja a vihar a csendet
némaságból lett zaj , nesz.
“Felváltja a vihar a csendet
némaságból lett zaj , nesz.”
Szeretettel: Rita🌷