Merénylet

Összes megtekintés: 25 

Eresz alatt rakott parányi fészket
családjának egy szerelmes fecskepár,
két folyton éhes fiókát neveltek,
bogarat hordott nekik a két madár.

Reggelente az ablakom kinyitva,
örömmel hallgattam fecsegésüket
és daluk a lelkemet felvidítva,
adott egész napra új lendületet.

Ám egy szomorkás őszi délutánon
elnémult a fészek, nem tudom miért.
Egy vércsét láttam szemben a faágon,
és a fészekből lehulló tollpihét.

Azóta nincs madárdal reggelente,
már bánatos csend költözött szívembe.

“Merénylet” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Egyre ritkábbak a fecskék és a madarak is. Bizony a vércse ragadozó és könnyen lehet, hogy ő volt a bűnös. Meghatóan szép a versed egyszerűségében, tisztaságában és értékében. Szeretettel mindig. Éva

Szólj hozzá!