Hópehelytánc

Tél eleje, hideg van már,
Estefelé hajlik,
Mindenki megy hazafelé
És besötétedik.

Az égen felhő gyülekszik,
De nem látszik lentről.
Nem mintha bárki felnézne csak,
Hogy lásson felhőt.

Hanem, mikor lehullanak
Az első kis pelyhek,
,,Esik a hó!” – kiáltozzák
Mindenhol gyermekek.

Lengő szoknyatánc a műsor
Könnyű levegőben,
Leesnek, majd elolvadnak
A fehér hópelyhek.

Rövid élet ez, de vidám,
Megbánás nélküli,
Egyszer majd, ha nekünk végünk,
Meg fogjuk érteni.

“Hópehelytánc” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Kedves Boróka! Vidám, kedves versed szeretettel olvastam. Éva “Hanem, mikor lehullanak
    Az első kis pelyhek,
    ,,Esik a hó!” – kiáltozzák
    Mindenhol gyermekek.”

Szólj hozzá!