Tél eleje, hideg van már,
Estefelé hajlik,
Mindenki megy hazafelé
És besötétedik.
Az égen felhő gyülekszik,
De nem látszik lentről.
Nem mintha bárki felnézne csak,
Hogy lásson felhőt.
Hanem, mikor lehullanak
Az első kis pelyhek,
,,Esik a hó!” – kiáltozzák
Mindenhol gyermekek.
Lengő szoknyatánc a műsor
Könnyű levegőben,
Leesnek, majd elolvadnak
A fehér hópelyhek.
Rövid élet ez, de vidám,
Megbánás nélküli,
Egyszer majd, ha nekünk végünk,
Meg fogjuk érteni.
,,Esik a hó!” – kiáltozzák
Mindenhol gyermekek.”
Bizony, nagy élmény és nem lenne szükséges, hogy azonnal el is olvadjon.
Szeretettel: Rita🌨🌨🌨
Nagyon aranyos versike, gratulálok, Zsuzsa.
“Nem mintha bárki felnézne csak,
Hogy lásson felhőt.”
Hogy ebben mennyi minden van…
Magvas gondolat.
Köszönöm!
Öröm volt olvasni kedves versedet.
“Rövid élet ez, de vidám,
Megbánás nélküli,”
Gratulálok: Kata
❄️🌨❄️
Köszönöm a kedves hozzászólásokat, örülök, hogy tetszett a vers.
Boróka
Kedves versed örömmel olvatam.
ROZIKA
Kedves Boróka! Vidám, kedves versed szeretettel olvastam. Éva “Hanem, mikor lehullanak
Az első kis pelyhek,
,,Esik a hó!” – kiáltozzák
Mindenhol gyermekek.”