Hópehelytánc

Hócsizmába bújt a tél
Hópelyheket hord a szél.
Örömtáncot lejtenek
Boldogok az emberek.

Csillogón ezer forma
Szögletes kristályocska
Érintetlen, szűzies
Rövid élte, oly becses.

Égi keringőjét járja
Egyre ropja szél dalára,
Angyaltáncát szüntelen
Szűz fehéren, ledéren.

Játszva kering, elfárad
Szempillámon fennakad
Megpihen boldogtalanul,
Könnycseppemmel sárba hull.

“Hópehelytánc” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Kedves Icu, Ilona! Köszönöm a látogatást. Szeretettel mindig. Éva

  2. Köszönöm Rita, hogy olvastál. Szeretettel mindig. Éva

  3. “Megpihen boldogtalanul,
    Könnycseppemmel sárba hull.”

    Szeretettel és tetszéssel: Rita❄️❄️❄️

  4. Köszönöm Kata a látogatást. Szeretettel várlak. Éva

  5. Kedves Éva!
    Nagyon szépen táncolnak versedben a hópelyhek.
    Szeretettel : Kata
    🌨🌨🌨☃️

  6. Klárika! Nálunk már megmutatkozott kicsit. Köszönöm,, hogy olvastál. Szeretettel mindig. Éva

  7. Drága Évám!
    Én már nagyon várom, hogy láthassam ezt a táncot!
    Dallamos, szép soraidat örömmel olvastam.
    Szeretettel gratulálok versedhez: Klári❄️❄️❄️⛄️

Szólj hozzá!