Fehér már a faág
hideg éjszakában
sírnak a fellegek,
hegyeknek ormában.
Gézengúz hópihék
fürgén alá szállnak,
megmártják magukat
fagyott holdsugárban.
Társukkal az éjjel,
táncolnak a szélben,
hópehely csipkében
körtánc keringőre.
Télnek köpönyegén
ezüstben izzanak,
éjsötét csillámlik
az öreg fenyő alatt.
Jeges szelek fújnak
csiszolják fényüket,
ordító farkasok
villantják szemüket.
Hajnalnak hidege
bennük gyönyörködik,
hópihék könnyében
dértündér megfürdik.
Drága Magdikám!
Köszönöm látogatásodat és kedves soraidat.
Szeretettel: Klári
Drága Klárika!
Csodálatos képekben írod le a tél, illetve a hópelyhek szépséges táncát.
Élmény volt olvasni.
Sok szeretettel gratulálok.
Magdi
❄️🌨🌹
Kedves Éva!
Köszönöm, kedves soraidat, örömmel láttalak versemnél:
Klári❤️❄️❄️❄️❄️
Klárika! Ritmusos, szép versed, láttatni engedi költői képeid. Szeretettel. Éva
Kedves Rita! Köszönöm, hogy ellátogattál
ehhez a versemhez is. Ölellek szeretettel: Klári
Hangulatos, kedves, szép vers. Örömmel olvastam.
Szeretettel: Rita🌷