Valami kéket

Olyat fess, mi mindig szabad!
Mozdulatot égszínére,
kék madárra tárt szárnyakat,
merészet a szelídségre!
Olyat fess, mi mindig szabad,
ahol nem rab gyöngesége!

Ne szánakozz, mert az szürke,
kék legyen, a kék az büszke!
Fess, őszintét, tisztaságot,
feléd nyíló kék virágot!
Örök küzdő törékenyet,
szíveddel fessen az ecset!

Kék vonalat fehér lapra,
téphetetlen jövőképet!
Egy végtelent minden napra,
ami derűs, csupa élet.
Masnivá fut kék szalagja,
ölelés az ha megérted.

Ne szánakozz, mert az szürke,
kék legyen, a kék az büszke!
Fess, őszintét, tisztaságot,
feléd nyíló kék virágot!
Örök küzdő törékenyet,
szíveddel fessen az ecset!

Fogyatékkal élők világnapjára December 03.

“Valami kéket” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Ez egy kimondottan gyönyörűséges vers, beleremeg a lélek az olvasásába. Szívből gratulál Zsuzsa. 💞

  2. Drága Ilona! A fogyatékkal élők világnapjára írt szép
    versedhez szeretettel gratulálok.
    “Ne szánakozz, mert az szürke
    kék legyen, a kék az büszke!”
    Szeretettel: M.

Szólj hozzá!