Új év napján
Cikázik előttem egy vékony fénysugár
Néha árnyék vetül rá, s mintha lassan eltűnne foszlánnyá
Olykor szilánkossá zúzzák, morzsáira marcangolják
Máskor sebesen, célirányosan fénye teljében vágtat
De mindig, mindenhol feltöltődés reménnyel gyóntat.
Cikázik előttem egy vékony fénysugár
Gyötrik, gyömöszölik, lökik, fedik
Ő egyre csak ragyogva erősödik
Kalandos izgalommal belülről épít
Fel-fel villan, állandóságban hívón suhan
Magával repítve, varázsolva álomba zuhan
Cikázik előttem, szemem róla le nem vetem
S új év napján fogadom, belső hangom nem engedem.