Hóember(i) dal

Nyüzsgő lurkók sziporkáztak,
piciny praclik megformáztak,
helyén van már hideg-fejem,
illeszkedik hó-testemen,

rőzse-ujjam – roppan porcom,
egészséges répa-orrom,
üdítő a lélegzetem,
csodálkozik szén-szám, szemem,

mint egy labda – fejem kerek,
nekem jó, ha más didereg,
rozsdás lábas lett tökfedőm,
zimankó a védelmezőm,

szél zenél az üveghegyen,
dér szőtte meg köpönyegem,
pislákoló nap-parázsban
vigyorgok a jégvarázsban,

pihe táncol, reppen, pördül,
mosolytól a szén-szám görbül,
nyúlfaroknyi életemben
elvesznék a végtelenben,

süvegemen verébsereg,
csivitelnek, verekszenek,
egy pillanat – rontom-bontom –
zsibvásár lett répa-orrom,

kikelet már ott a sarkon,
egy kupacban már a pakkom,
vas-kalapom jó lesz máskor,
jövőre és jó néhányszor,

köd előttem, köd mögöttem,
langyos szellő járt köröttem,
fém-süvegem félrecsúszott,
satnya lettem – kissé nyúzott,

könnytócsa ring jég-szívemnél,
olvadtam, mert ölelgettél,
visszatérek egykettőre –
nagy hűhó lesz majd jövőre…