Új év jön?

Összes megtekintés: 107 

Az emberek az utcán
eddig is csak ritkán
mosolyogtak egymásra
ismeretlenül, spontán.
Talán, mert az nagyon furcsa.
De most legalább van
kifogás is, hisz ott a maszk,
mögötte úgyse tudják,
a másik milyen képet vág.

Noha a tekintetek elárulnák,
de sokan nem szeretnek
elmélyedni a szemekben.
Pedig olyan szépek!
És érdekesek bennük a fények!
Egyébként nem kedvelem
a szoros vagy laza öleléseket
– leginkább semmilyet, ha idegen -,
de most már jól esne,
az év néhány napján,
akkor is, ha váratlan.

Nem csak a szemekben
vannak szép fények,
hanem amikor két ember
összeér egy ölelésben,
akkor a lelkek ragyognak.
És mert azok tündökölnek,
a szájakon is mosolyokat
görbítenek. Tudtad ezt?

Mi több! Ez olyan helyzet,
amiben a legerősebbek
a hangtalan érzések.
Mert ez tiszta szeretet.
Nincsen nesze, csak fénye,
meg görbülete a szájakon
és az ölelésben.

Mi lenne, ha az új évben
a szavak is ölelnének,
a szemekbe költözne
a mosolyok kedves íve,
és a szívek egy kicsit
jobban figyelnének?

 

“Új év jön?” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Mai téma remek prózaversben. Ezzel a befejező kérdéssel gondolatokat ébresztettél és jó tanáccsal szolgáltál! Szeretettel mindig. Éva

Szólj hozzá!