Szárnyalva suhan az élet,
Egy pillanat, s itt a végzet.
Forrong a mély, dühöng az ég,
Bizonytalan lét, mi jöhet még.
Hópelyhek szürkeségbe bújtak,
Felhők könnyet hullajtottak.
Új év toppant az ajtóba,
Ingatag e szép hajója.
Tűzijáték sem csillant éppen,
A hold kísérte fényben.
Dér fehérlett a fákon,
Magasba meredő ágakon.
A múlt megtörve távozott,
Január reménnyel kopogtatott.
Bizakodva a jövőben,
Hiszünk az ember erejében.
Egymás kezét fogva,
Megoldódik a világ sorsa.
Illatos tavasz nekünk virít,
Elrejtve a fájdalom sebeit.
A szeretet félelmet old,
Az akarat mindent megold.
Újra járhatjuk az erdőt,
S áldhatjuk a teremtőt.
2013.január 14.
Kuslits Éva
“Illatos tavasz nekünk virít,
Elrejtve a fájdalom sebeit.”
Így legyen!
Szeretettel: Rita🌸