Új világ

Új világ

Szabadságra vágyunk szinte mindannyian,
hisz folytogat ez a világ, mely körülöttünk van.
Mindenféle veszély, Istenem merre menjek,
hová bújjak, hogy nyugalmat leljek?

De szép volt nyári este tücsökszót hallgatni,
két szemedbe nézni, egymást átöllelni,
tervezgetni együtt, hogyan lesz a holnap,
szerelmes szíveink húrjai dallamot dúdoltak.

De ím, eljött a gonosz, minden feketéllett,
kénes lehelete betölti a földet,
pusztít maga körül, mindent, amit talál,
sokak tekintetében már izzik a halál.

De mi reménykedünk, hitünk ereje éltet,
várjuk, hogy Teremtőnk megváltoztat mindent.
Reménycsillag kúszik a hatalmas égen,
mely megnyugvást hoz mindannyiunk lelkében.

Örömódát zengünk hatalmas karokban,
vadvirágos réten futunk kézen fogva,
futunk míg szem ellát, bele a messzeségbe,
hálát adni Neked, ki megváltott minket.

Új, szebb világ ébredt ránk fénylő hajnalon,
a nap éltető sugarát ontja kicsikre-nagyokra.
Boldogság árad szerte a nagyvilágban,
ahol végre soha többé senki másnak nem árthat.

“Új világ” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Zsuzsi!

    Sötét időket élünk, de a reményt nem adjuk fel, bizzunk benn, hogy visszakapjuk régi életünket.
    Szeretettel,
    Magdi🌷🌻

  2. Kedves Zsuzsa!
    Ebben a veszélyekkel teli, fojtogató világban sokszor nehéz kapaszkodót találni, reménykedni valamiben.
    A hit a hívő emberek számára ilyen remény…
    Gratulálok a vershez, és szeretettel köszöntelek:
    Erzsi

  3. Kedves Zsuzsa!

    Optimista, szép, vágyakozó verssoraid tetszéssel olvastam. Igen, jó lenne, ha így lenne, így lehetne.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!