A Nap tüzében formált
engem apám pompásra
Forró lávából testet alakított
s egy napsugár lett a
lelkem forrása.
Velem egy napon született
még az ikertestvérem
Test hiányában összeláncoltak,
hogy utunk során a fájdalomtól
én őt megvédjem.
Mert tudta apám – már az elején -,
hogy képmutató lesz az ember..
A ragyogásnak templomot
állít, s az árny ellen harcol
foggal – körömmel.
Az első állomás mindig
az árnyék oldalán ölt testet.
S ha őt megfejted tekintélyben
részesíted a fény birodalmában
a tükörképed.
Köszönöm szépen 🥰
Szeretettel olvastam verssoraid, érdekesen közelítetted meg a témát.
Rita🌸