Az éj udvarán

Összes megtekintés: 102 

Az éj udvarán

Az éj udvarán, csillagok között,
csordul a holdfény háztetők fölött,
röppenő sugár ring le a falon,
elterül csendben, vár hallgatagon.

Szellő sem mozdul, alszik az árnyék,
elmúlt időknek emléke átég,
szívemben táncol, pörög a fényben,
kerget egy álmot, mozdulva ébren.

Sírok a holdnak ezüst könnyeket,
ígér majd nyugvást: éjjelt, könnyedet,
s lesz még számomra békés az álom,
elfut a kétség a holdsugáron.

“Az éj udvarán” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!