Fény és árnyék!

A bölcső melyben születtem
fénnyel és árnyékkal övezett.
A nyár világossága, hajnal
pírja várt rám tárt karokkal,
édes pillangó szárnyakkal.
Királynőm kebléből szívtam
magamba a fényt rózsaágyon.
Míg nem a sötétség fonala
rátekeredett parányi
oroszlán csillagképemre.

Árnyék és fény együtt egy egész.

Bolyongok a labirintusban.
Átszűrődő sámán hangok
vezetnek, rám tekeregnek
mint egy láthatatlan árnyék.
Hívogat. elcsábulok és
követem. Majd megérkezvén
tömjénnel illatos térbe,
megnyílik egy magasabb szint.
Ráhangolódom és ez lesz
újjászületésem a fényben.

Galaxis spiráljában, porszem.

“Fény és árnyék!” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Gyönyörűséges gyöngyszem Éva. Köszönöm, hogy olvashattam!
    Üdvözlettel: Tibor

  2. Köszönettel tartozom Rita, Zsuzsi, Marika, Icus, Magdika és Katalin az olvasásért és kedves hozzászólásokért. Szeretettel mindig. Éva

Szólj hozzá!