Tükörben

Tükörben nézegeti
magát a tavasz
hajlékony, üde hajtása,
porhanyós föld
édes harmatra szomjazik,
fellegek vitorláját a
lágy szellő húzza
fel, magaslat
hulláma verdesi
felhőhajó tatját.

Tükörben nézegeti
magát a nyár,
arcát égeti a tűztarjas
Nap, délibáb köntöse
vibráló testén,
forró sugarak
katonái virágmintás
tájon portyáznak,
csata zavarja meg
a csend nyugalmát.

Tükörben nézegeti
magát az ősz,
ráncos kezén a
múlt hegei,
szíve magházában
ifjúsága emléke,
fa koronája
lombtalan,
aljzaton rozsdás
levelek halmaza.

Tükörben nézegeti
magát a tél,
hókucsma a
fején, fagy szab
rá dérkabátot,
világosság legel
a havas mezőn,
erdő ágai közt
sápadt napfény
csordogál be.

Budapest, 2021. február 18.

“Tükörben” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Éva!

    Köszönöm szépen megtisztelő figyelmed.

    Szeretettel: Tibor

  2. Kedves Tibi! Nagyon szép versed szeretettel olvastam. Éva

  3. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmed, olvasásod Rita!

    Üdvözlettel: Tibor

  4. “világosság legel
    a havas mezőn,
    erdő ágai közt
    sápadt napfény
    csordogál be.”

    Tetszéssel olvastam négy évszakos tükrödet.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!