TÜKÖRBEN!

Összes megtekintés: 118 

Gyerekfejjel nem sejtettem
milyen felnőtt leszek egyszer,
kétes jövőm nem nézhettem,
nem volt tükröt tartó ember.

Felnőtt korban volt rá eset
mások tartották a tükröt,
ízlelgették a lelkemet,
gyorsan átláttam a trükköt.

Nem tudom, most kinek írjak
hány levelet, mennyi panaszt,
nevessek, vagy inkább sírjak,
netán húzzam meg a ravaszt?

Csak magamban dühöngök,
lelkemet kételyek marják,
mert hiába üvöltök,
sajnos, azt sehol sem hallják!

Tükröt tartott jó párszor az élet,
bűnös lelkem sokszor meggyötörtem,
tükröt tart még, ha most belenézek
magam voltam, aki összetörtem!

“TÜKÖRBEN!” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves József! Nagyszerű, remek versed gondolatisága
    kifejező. Ha össze is törjük a tükröt, sok minden velünk
    marad. Ez csak az én véleményem. Nagyon jól megírt, olvastató
    alkotás.
    Üdvözlettel: Mária

Szólj hozzá!