Amikor találkoztunk

Amikor összenéztünk,
még nem láthattuk egymást.
Átláthatatlan tükörben
önmagunkat figyeltük.

Amikor megszólaltunk,
dekódolatlan jelek
kékesfekete zöreje
fehéren, sípolva szállt.

Amikor találkoztunk,
még nem tudtunk szeretni.
Le kellett vedlenünk sok
félelmet, fájdalmat,
szeretetlenséget.

“Amikor találkoztunk” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Erzsike! Mély emberi érzéseket hordoznak e sorok, mívesen megírva. Szeretettel mindig. Éva

Szólj hozzá!