Egy régi találkozáshoz

Összes megtekintés: 46 

Mint régi emlék úgy került elő a múltból,
s hatolt ma át a délután lehulló ködén,
miként a víz alól merül fel úgy apálykor
a parti szikla vágyakozva lélegzetért.

Az állomás előtt a kútnál kéz a kézben
vonatra vártunk, s álmodtuk tovább a sorsunk,
miközben könnyünk csordult csókjaink tüzére,
s a búcsúzáskor egy vonatkerék csikordult.

Még integettél ott a régi-régi nyárban,
aztán az álmunk mindörökre szertefoszlott,
haladtunk át az élet óceánján bátran,
nem faggattuk mi már egymás felől a sorsot.

Találkozásunk mára réges-rég a múlté,
de jaj, még szúr az emlék vénülő szívemben,
mi lett veled mióta ott vonatra ültél,
te is gondolsz talán a kút kerek kövére?

“Egy régi találkozáshoz” bejegyzéshez 4 hozzászólás

Szólj hozzá!