Találkozások!

Összes megtekintés: 24 

Nagymamámat fölkerestem
Amikor Brassóba mentem,
Évek óta nem beszéltem,
Nem láttam és nem öleltem.

Nagymamám nagyon örvendett,
Hogy engemet megölelhet,
Simogathat, dédelgethet,
Mint amikor vele éltem.

Úgy örvendtem, mint egy gyermek,
Mint aki nemrég született,
S néhanapján hazatéved
Oda, hol gyermekként élhet!

* * *

Szerelmemet megismertem,
Mert én udvarolni mentem
Busszal, gyalog és vonattal
Messzire, Marosludasra.

Mikor vonatról leszálltam,
A peronon várt a drága,
Fiatal volt, szép és csinos,
A fényképén elbújhatott.

Sétálgattunk hazafelé,
Mentünk a szülei elé,
Bemutatott testvérének,
Kutyájának, kedvencének!

* * *

Kékszeművel találkoztam,
Amikor én nem is vártam,
Udvarhelyen épp sétáltam
Föl és alá főutcában.

Szembejött ő aztán velem,
Úgy megtetszett: megszerettem,
Majd később utána mentem,
Üzletekben megkerestem.

Kék szemében én elvesztem,
Azóta is ébredezem,
Piros rózsám neki adtam,
Szívemet is nála hagytam!

* * *

Egyik ősszel Csíkba mentem
A munkámat elvégezzem,
A Főtéren őgyelegtem,
Mikor vele szembenéztem.

Kosárka volt bal kezében
Tele sok finom gyümölccsel,
Oly szépen volt felöltözve,
Judit volt a becses neve.

Majd elvitt a kocsijával,
Egy apró Polski Fiáttal,
Messzire mi elutaztunk,
Várost magunk mögött hagytuk.

A mezőre, hogy kiértünk,
Megálltunk és megpihentünk,
Beszélgettünk, ismerkedtünk,
Ott vesztettük el az eszünk!

Dávid László,
Marosszentgyörgy,
2021. március 21.

“Találkozások!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!