Mit is mesélhetnék

Mit is mesélhetnék

Mit is mesélhetnék még
soraimon kivül én,
hisz volt már reménység,
élet, halál végzet ölén.

Megénekelték előttem már
az összes jót és rosszat,
mindegyik Cézárt, és rimpárt.
Kártyát még a lét hova oszthat?

Mert a szavak gyönge testébe
esztelen ürességet tölteni,
olyan mint a hamis hangszer zengése,
amit igen kár jóval felövezni.

Hogy szóljak hát ezek után,
illetve hogy legyek én benne,
benne, rajta a sors útján
Vagy újat adni e káoszos rendbe?

Nem tudom…, nem tudom.

Talán csak el kell kezdeni,
mint az össze öreg mesét,
amiben az ember megleli
nevét, jegyét, összes sebét.

Volt egyszer…

“Mit is mesélhetnék” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Szólj hozzá!