Ébredés

Reggel van, de mély a homály,
Köd takarja el a fákat,
Nem zajong ember, se állat,
Nem mozognak még az árnyak.

Halld, hogy onnan az utcából,
Gyümölcsfáknak ágairól
Megszólal egy sárga rigó,
Jókedvében fuvolázó.

És ahogy a rigó fütyül,
Egyre szebben, hangosabban,
Feltámad egy apró szellő,
Természetet felébresztő.

Lassan felszáll már a köd is,
Megjelenik nap sugárja,
Le-letekint itt is, ott is,
Szépen ébredező tájra.

Kis rigó nem hagyja magát,
Fütyörészik egyre tovább,
Kórusban vagy egymagára:
Szép jó reggelt neked, Babám!

Dávid László,
Marosvásárhely,
2016. március 9.

Szólj hozzá!