Az ébredés pillanata mesés.
Mármint az,
amikor nem mész sehova.
Csak vagy.
Jelen vagy.
Abban a pillanatban.
Ott.
Bizsereg a tested,
a lelked hallgatag.
Az elméd meg zsong:
álomtöredékekkel zaklat.
Felsejlenek képek, arcok, rímek.
De azt már nem tudod,
hogy mi volt a lényeg.
Meleg van, a takaró nehéz,
de ha kidugod a lábad,
kiver a víz.
Nem akarod kinyitni a szemed.
Benned maradt egy-két
álom szerep.
Aztán hirtelen bekúszik a kint.
Vajon valaki csinált reggelit?
Szemed kipattan,
szíved dobog.
Most már elindult a napod.
Szétrepedt a lebegés.
Csupán ilyen a valódi ébredés.
“Valódi” bejegyzéshez 4 hozzászólás
Szólj hozzá!
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Köszönöm szépen! ✨
Szeretettel gratulálok a nyereményhez.
Rita🌸
Kedves Noémi,
Bár többnyire inkább hajlok a szabályosabb versek felé, de ez nagyon tetszik. Gyönyörűen megragadtad az ébredés pillanatát, azt hiszem minden benne van. 😊 És gratulálok.
Ginko🍂
“Szétrepedt a lebegés.
Csupán ilyen a valódi ébredés.”
Tetszéssel olvastam soraid.
Szeretettel: Rita🌸
Gratulálok a nyereményhez!