MAJDNEM MENNYORSZÁG

Kezedben éled újjá a világ,
ujjaid ösvényként fonódnak csontjaimba,
a nap tarka képzettel fogad.
Nyitva minden, ahogy hagytad,
csak a szó üres.
A számok ferdén tükröződnek,
s köztük csak egy maradt,
csak egy keres.
Majd terjedsz bennem,
mint zápor a létben.
Egy őszi nap tesz nyárrá.
És megingott fellegek közé
ír ma is a hajnal,
de csak rólad, csak neked.
Mutatóként fordul a világ,
csörgedezel ereimben,
biztosabban, mint a holnap és a ma,
és lágyabban, gyengébben,
mint szavaid heve.
Különös táj a lelked,
mely kezemben éled újjá.
Különös szavad, melynek íze
fojtóbb, mint tavak,
s lágy, édes mint füge.

2020.11.25.

“MAJDNEM MENNYORSZÁG” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Hirtelen nem is tudom, mit írjak… 😊 Talán csak annyit, hogy nagyon szép, érzelmes vers. Élmény volt olvasni.

  2. “csak rólad, csak neked.
    Mutatóként fordul a világ”

    Szeretettel olvastam versoraid.

    A nyereményhez gratulálok.

    Rita🌸

Szólj hozzá!