Emlékezés november elsején

Ékköves öltözéket sző a pirkadat,
Mától krizantém illatot lengedez a fuvallat.
Az őszi égbolton ők már fényként ragyognak,
Krizantém, gyertyaláng őrzi az álmukat .

Ma a hűvös márványon gyertyalángok mellett,
Emlék melengeti a keserű szíveket.
Mécses fényei útján ma a könnyeket ,
Angyalok viszik tovább az égben élőknek.

Szemek kristálygömbjein fájdalmak rejtőznek,
A rideg föld beissza a fájó könnyeket.
Ma színaranyban tündököl az emlék, a szeretet,
Ragyognak a temetők, feltűnnek remények.

Sírok ölében kócos krizantémok ringnak,
Rideg földben néma csendben, ők is ma sírnak.
Fák lombjai őszi szélben gyászt suttognak,
Éjszaka a sírok körül lelkek szárnyalnak.

“Emlékezés november elsején” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Köszönöm szépen kedves Marika az elismerésedet és hogy elolvastad

  2. “Mécses fényei útján ma a könnyeket ,
    Angyalok viszik tovább az égben élőknek.”
    Csodálatosan szép sorok!
    Szeretettel: Marika

Szólj hozzá!