Tavaszi történet

Megosztás
 | Nyomtatás | 13 hozzászólás | 331 megtekintés | Kategória: Verselő versek| Szerző:

Gólyapár

Nagy hársfa tetején üres gólyafészek,
várja már lakóit, lassan hazatérnek.
Kérdezi a széltől, látta e már őket,
sóhajtozva nézi a fátyolfelhőket.

Távolból váratlan, suhannak a szárnyak,
leszáll a gólya lány, de nem a hű társsal.
Egyedül érkezett, párja odaveszett,
összetört lelkével, holtan porba esett.

Napkeltét köszönti búsan kelepelve,
fájdalmát elsírja, világgá hirdetve.
Panaszát meghallja hosszúcsőrű barát
elvesztette párját, búsan keres arát.

Szépséges gólya lány, fészkedbe fogadnál,
hű társad lehetnék, egymást vigasztalnánk.
Együtt kelepeltek a tóra is eljártak,
gázoltak a vízben, halakra vadásztak.

Fészek rejtekében tojások születtek,
testük melegével, soká’ költögették.
Mikor a kis pipék, kikeltek mind épen,
színes szivárvány ívelt át az égen.

Boldogan nevelték, a pelyhes fiakat.
halásztak a tóból, kicsiknek halakat.
Napról – napra nőttek, gyorsan felserdültek,
gólyák és emberek, mind szívből örültek.

“Tavaszi történet” bejegyzéshez 13 hozzászólás

  5. Kedves Éva és Kedves Kata!

    (Elnézést, hogy összevonva írok, de kissé nehézkes az írás, a szemem miatt)
    A gólyafészek gyerekkoromban a falu éke volt, állt két órias hársfa egy kis dombon hatalmasra nőttek nagyon öregek voltak, de minden tavasszal kivirultak virágoztak, az egyik tetején laktak a gólyák, mindíg nagyon vártuk őket, szomorúan lattuk, hogy csak az egyik tért haza,de megvígasztalódtunk, mikor láttuk, hogy ismét van párja.
    Sok szeretettel köszönöm figyelmeteket és kedves szavaitokat,
    Magdi🌷🥀🌼

  8. Kedves Rita!

    Köszönöm kedves szavaidat, bar nem sok jó történik mostanában, ezért gondoltam írok
    valami szépről is.
    Sok szeretettel,
    Magdi

  13. Meghatóan szép történet a gólyapárról. Öröm volt olvasni.

    Szeretettel: Rita🌷

Szólj hozzá!