Didergőn borzolja magát
madárdal a szunnyadó fán,
álmosan neszeznek a rügyek
a nyújtózó pázsit felett,
mohapárnán lágy pislogás
a hajnal aranyló fénye
egy harmatgyöngy belsejében.
Apró nőszirom lila pendelyén
gyöngéden rezdül a tavasz,
pillangó szárnyán ébredés illan,
míg a szél virágok illatába
csomagolja a hűvös csendet
és a kertekbe szórja szét,
mint puha kis pakkokat.
Az árnyékban bimbó reszket,
bársony erekkel átszőtt szirmait
félszegen bontogatja a reggel,
meleg sóhajjal nyílik kelyhe,
bája a fényben lágyan ring,
illata zümmögést csalogat
és buján hirdeti, itt a tavasz.
Hálásan köszönöm a kedves szavakat drága Margit!
Öleléssel: Éva
Nagyon szépen köszönöm a léleksimogató szavakat kedves Éva!
Szeretettel: Éva
Nagyon szépen köszönöm a szívmelengető szavakat kedves Marica!
Szeretettel: Éva
Hálásan köszönöm a figyelmet kedves Zsuzsa!
Szeretettel: Éva
Szeretettel köszönöm a kedves szavakat drága Rita!
Öleléssel: Éva
Csodaszép !
Szeretettel gratulálok!
Margit
Csodálatos sorok, szeretettel gratulálok! Éva
Gyönyörű tavaszi vers!
Nagyon szép!
Szeretettel:
Zsuzsa
“bája a fényben lágyan ring,
illata zümmögést csalogat
és buján hirdeti, itt a tavasz.”
Meseszép sorok.
Szeretettel: Rita🌷