Hullámvasúton

Felültem én bután a gyorsvonatra,
feledtem érte régi életem,
pedig hiába vágytam oly magasba,
csupán a balga vágy, mi volt velem.

Hamar leszállt utána már a mélybe,
köröttem összefolytak álmaim,
de hittem azt, hogy akkor is megérte,
tovább robogtam én az útjain.

Ha fent rohant vadul velem, se volt jó,
ha lent haladt, se volt kerek nekem,
leszálltam én ezért a gyorsvonatról,
utam sorát biz én gyalog teszem.

A gyomrom is mi több, azóta rendben,
nem úgy gyötör ma, mint a fellegekben.

Szólj hozzá!