Szomorú a felhő,
Szél fújja homlokát,
Gondterhelt ráncai,
Csillognak könnyei.
Hull, csak hull a zápor,
Haragszik az ég is,
Nagy villámokat szór,
Vele sírok én is.
Sötét, zord, gomolygó,
Dübörgő ágyúszó,
Fák süvítő lombja,
Csak úgy törik az ága.
Tépáz, zúz, rombolja,
A viharnak mindegy,
Mi marad utána,
Ha elvonul innen.
Gyorsan jön, gyorsan megy,
Csak átvonul itt lent.
A sötét fergeteg,
Többé nem fenyeget.
Amott már Nap fénylik,
Mosolyog az ég is,
Aranyló sugarával,
Szivárvány felfénylik.
Borúra jön derű,
Az élet ily nedű,
Örömre, bánatra,
Csak a könny áradna.
Kedves Zsuzsa, Marika és Évike! Hálásan köszönöm, hogy olvastátok a versemet és kedves szavaitokat. Legyen szép ,ihletekben gazdag hétvégétek. Szeretettel Edit
Kedves Andrea! Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad a versemet és kedves szavaidat. Örülök, hogy elnyerte tetszésedet. Legyen szép hétvégéd! Szeretettel Edit
Kedves Edit,
tetszik versedben a fokozatosság és a pozitív végkifejlet, mert előbb-utóbb minden vihar után kisüt a nap.
Érdemes erre koncentrálni. 🙂
Szeretettel: Kankalin 🌺
Kedves Edit!
A vers ritmusa is utal a gyorsan elvonuló viharra, ami jött, tarolt, de utána nyomban felragyogott a nap. A tartalom és a forma remekül találkozott.
Szeretettel:
Zsuzsa
“Borúra jön derű”
Igen, az életünkben a fájdalmas perceket követi boldogság, mint ahogy a vihart követi a napsütés a természetben.
Szeretettel: Marika☁️🌈🌞
Vihar után felragyog a napsugár, szomorúság után jöhetnek/ jöjjenek szebb napok. Szeretettel gratulálok versedhez! Éva
Drága Marikám! Nagyon szépen köszönöm, az olvasást és a kedves hozzászólásodat! Szeretettel Edit
Kedves Editke! A hat szótagos sorok, a pergő képek érzékeltetik /szerintem/
a vihar gyors elmúlását. Tetszik versed.
Néha írok magam is hat szótagos verseket.
Ölelésem: M.
Kedves Rita! Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad a versemet és a kedves véleményedet! Szeretettel Edit
“Amott már Nap fénylik,
Mosolyog az ég is,
Aranyló sugarával,
Szivárvány felfénylik.”
Szeretettel: Rita🍁