Őszi emlék

Messze még a kikelet
hirdetik őszi szelek
a lágy esti szellőben
sétáltam kedves veled,

Levegőben eső illata
lábunk alatt falevelek,
szívünkben akár pillangók
táncoltak, csodás érzelmek,

Olyan mintha tavasz lenne,
a színes lombok alatt
kértem, örökkön velem légy
sose múljon e pillanat,

Az ősz cifra ruhájában
szőnyeget takart elénk
bársony levélből szőtte,
mi összefont sok reményt,

Csókjainkat lopva adtuk
a csillagok számolták
hold volt tanúja vágyainknak
ősz hozta édes találkozás.

“Őszi emlék” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. „kértem, örökkön velem légy
    sose múljon e pillanat,”

    Ilyen a szerelem.

    Tetszéssel: Rita🍁

Szólj hozzá!