Hulló falevelek
Csendes őszi napon, Visegrádon járok,
fényes napsütésben a Dunára látok.
Ragyogó az idő felhő nem zavarja,
sárgult falevelek hullnak az avarra.
Hulló falevelek takarják az utat,
egy csapat vaddisznó tölgy makk után kutat.
Elől megy a vadkan, felszántja a földet,
a hosszú orrával kitúr egy kis tölgyet.
Utána a konda szétterülve halad,
hátha jut még nekik néhány finom falat.
Röfögéssel hívja malacát a koca,
anyja hívására szalad a malaca.
Elvonul a család, tölgyfa mögül nézem,
félelmemben majdnem megfagyott a vérem.
Hajdúszovát. 2022. 11.12.
Kedves Magdolna!
Köszönöm szépen megtisztelő kedves szavait, Lajos.
Jó kis vers. Üdvözlöm Hajdúszováton, én kabai vagyok, a közelről. Rég jártam otthon. Magdolna