Szilveszter

Szilveszter

Az Óév hideg csókkal búcsút int,
sáros télben nem fázunk odakint,
fáradt, bágyadt szemmel az idő visszatekint,
szabad szívem hagy maga mögött egyévnyi kínt.

Az Újév remény-táncba hív megint,
várnak a hittel teli álmok odakint,
a bohém szerencse fuvallata megérint,
s velem a boldogság kacagó perce koccint.

“Szilveszter” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Bernadett! Mintha most búcsúztattuk volna az óévet, és már
    a tavaszt várjuk. Tetszéssel olvastam szilveszteri versedet.

    M.

Szólj hozzá!