Tilinkóval terelte csillagárját
a mindeneknek égi pásztora,
e lágy zenére béke üdve járt át,
ezért magam követtem őt oda.
Figyeltem egyre, hogy mivégre hajtja
zenitre nyájait türelmesen,
miféle sors dereng felém ragyogva,
amit szeszélye tartogat nekem.
Hiába, mert az égi csillagállást
az egyszerű kanász nem érti meg,
jövőm ezért titok marad, mi folyvást
megannyi új talány felé lebeg.
Azóta éjjelente csak kiállok,
s az égre nézve egyre kergetem
a génjeimbe kódolt ősi álmot,
milyen világot tartogat nekem?
De én azért nagyon köszönöm, kedves Zsuzsa.
Csodálatos sorok, mást nem tudok írni!
Szeretettel:
Zsuzsa
Valamiben néha jólesik megkapaszkodni. Köszönöm soraid, kedves Éva.
Én irigylem azokat, akik hisznek a csillagok állásában és minden efféle jóslási hókuszpókuszban. Te úgy véled nem vagy képes megfejteni a jelenéseket, hát elfogadod, amit tartogat a sors. Én hasonlóan teszem, hiszen nincs is sok választásunk. Szeretettel gratulálok a remek sorokhoz: Éva