Forgács Enikő Rita – Énekpróba

Forgács Enikő Rita – Énekpróba

Nézd bennünk szól egy dallam,
Hangzatos szólam, körös-körül vesz az élet.
Engedd, engedd meg, hogy féljek,
Nekem már nem játék az élet.

Torzonborz játék, az élet egy ajándék,
Várólistás álmok, meggyűlölt barátok.
Magányos számok, elnyomó korlátok,
Körbe vesznek a falak, tőlük már nem vagy szabad.

Mindent feladtam, de akkor jött egy dallam,
Hogy újra halljam, hagyd hadd hallgassam.
Mindent megadtam, más utat választottam,
Elrontottam, de végül fel sosem adtam.

Az élet az ének és örökké szól e dallam,
Engedd hagy halljam, hadd halljam
Halljam magam a dalban, e saját darabban.
Egy darabban, de nem egymagamban.

Nézd benned szól egy dallam,
Hangzatos darab rólam, körös-körül vesz a lélek.
Engedd, engedd meg, hogy kérjek,
Nélküled már üres kánon az ének.

Borzongó látnok, nem várt valóságok,
Kijátszott sajátod, eltitkolt álmod.
Megépített várad, szabadon engedett vágyad,
Leengedett falak, most újból lettél szabad.

Mindent feladtam, de akkor jött egy dallam,
Hogy újra halljam, hagyd hadd hallgassam.
Mindent megadtam, más utat választottam,
Elrontottam, de végül fel sosem adtam.

Az élet az ének és örökké szól e dallam,
Engedd hagy halljam, hadd halljam
Halljam magam a dalban, e saját darabban.
Egy darabban, de nem egymagamban.

Nézd bennem üvölt egy szólam,
Hatalmas köd a múltam, körös-körül vesz a lényed.
Engedd, engedd meg, hogy lépjek,
Nélküled már néma az ének.

Megtörött átok, elért távolságok,
Többé már nem vagy egymagad.
Velem együtt lettél önmagad,
Égre engedett szárnyak, szerelmes vadállat.

Mindent feladtam, de akkor jött egy dallam,
Hogy újra halljam, hagyd hadd hallgassam.
Mindent megadtam, más utat választottam,
Elrontottam, de végül fel sosem adtam.

Az élet az ének és örökké szól e dallam,
Engedd hagy halljam, hadd halljam
Halljam magam a dalban, e saját darabban.
Egy darabban, de nem egymagamban.

Nézd bennem üvölt egy szólam,
Hatalmas köd a múltam, körös-körül vesz a lényed.
Engedj, engedj el, hogy szálljak,
Szabaddá tett a vágyad.