Gyermekszemmel

Ártatlan tekintet néz a kristálygömbbe
gyermeki rácsodálkozás, csillogó tekintete
érdeklődve figyel, épülget kicsiny világa
pillanat varázsa, élményét formálja
apró vágyak tolulnak, szívecskéje dobban
titkok birodalma, éltre kell ottan
mesében az óriást, apjában látja
életre kél egyszer, mézeskalács háza
a gonosz boszorkánytól védjük őt, óvjuk
s akik jót cselekszenek, megkapják jutalmuk
tágra nyitja szívét, szemét, lassan megtanul látni,
jókedvére, mosolyára, boldogság várni
bár még másképpen látja a világot
szeretettel neveljük Őt a kicsi virágot!

Anyu mit jelent szeretni?
Őszintén, az igazat mondod nekem!
Tudod gyermekem: óvni,
védeni fogom törékeny életed,
mely az idővel sem múlik el,
s amit mindig is érezned kell.

“Gyermekszemmel” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Nagyon szépen megírt vallomás az anyai szeretetről, mely
    óv, véd ,alakítja a gyermek gondolkodását, és soha el nem múló.
    Gratulálok hozzá nagy szeretettel:
    Erzsi

  2. Editke! Köszönöm a látogatást. Szeretettel mindig. Éva

  3. Drága Évike! remek versedhez szívből gratulálok! Szeretettel Edit

  4. Kedves Brigitta! Köszönöm megtisztelő látogatását és örülök ha tetszett. Szeretettel mindig. Éva

Szólj hozzá!