lassú keringőben

egy szürke, borongós reggelen
meglepetésszerűen érkezett a hideg
egyik napról a másikra
a szél kócosra fújta hajam
és arcomra festette az ősz illatát
– az elmúlás furcsa, megfoghatatlan érzése járt át –
újból rám zuhant a déjá vu
a fák ágai közt szél muzsikált
andalító, lágy dallamot
s míg a levelek sokasága
görcsösen kapaszkodott ágaikhoz
voltak, akik föladták
ernyedten hullottak alá
és egy lassú keringőben
hagyták magukat szállni a széllel

ma reggel az ősz
nyirkos erőszakossággal bújt hozzám
fáztam, de jó volt, különös jó érzés
és akkor, emlékeim közt kutatva
megtaláltam azt a napot…
akkor is szeptember volt
szürke, borongós reggel