Riói karnevál

Fáklyákkal vonult a tömeg,
testemet átjárta a hideg,
te átöleltél, féltettél nagyon,
vonultunk csendben az országúton,
álarcot viselt mindenki,
én tündérlány voltam te királyfi,
türelmesen vártad a percet,
hogy csókolhass, szerethess,
felcsendült a jól ismert Karnevál
mindenki a táncra koncentrált,
szambát táncolt a város,
hajnal volt, senki sem volt álmos
nem volt harag csak szeretet,
a fájdalmat is felejthetted,
s ahogy csillant a napsugár
oszlott a tömeg, a test kivárt,
hogy átjárja a forró szerelem
buja vágyakat éleszt a női nem,
izzadt a test, de nem az utcán,
ha tudnám mi történt még, elárulnám.