Rád hangolódós

…gondolataimban elidőzve…
várom, hogy írni fogsz, hogy majd
legalább 1 csipetnyit jelzel;
nem tovább, csak keddig,
hogy meddig…?
hát nem várok tovább, csak eddig;
a várakozás uncsi,
kezdem magam elfeledve
cserbenhagyottnak lenni,
ha netán észbe kapsz, hogy ideje pötyögni,
hát, ne cirádás sablonszöveget küldjél,
hisz sokkal többre vagy képes, tehát
csak küzdjél
meg a szavakkal, valamiféle olyanokkal,
mely mind majd a klaviatúránál marasztal,
hát, elő azzal a virtuális papírral,
hadd teljenek a sorok,
én addig minden kétséget leporolok,
s tüneményes kérdéseket írok össze helyettük,
hogy párbeszédeinket magasabb szintre helyezzük