Jó lenne, az a lelkes kisdiák
ott ülne még az iskolapadban,
a régi termet újra kinyitnák,
csak álom a vágy, kiolthatatlan!
Ó, de jó lenne még cimborák,
kint fogócskázni az udvaron,
és az összeadást, a kivonást
oly sután tanulni az ujjakon!
Milyen más volna most a világ,
ha mind együtt lennénk boldogan,
de hová tűnt már az ifjúság,
velünk az élet lassan elrohan!
Jó lenne még, ha a kék tinta
kifolyna végig a padomon,
a köpenyem gombja szétnyílna,
amikor a táskát pakolom!
Jó lenne, ha mint lelkes kisdiák
még az iskolapadban ülhetnék,
az osztálynaplót újra kinyitnák,
de marad a vágy és a szép emlék!