Keresek egy jó nagy létrát , s felmegyek az égbe.
Felülök egy szivárványra , s onnan körül nézek.
Szétszórom a színeket az egész világban ,
Küldök én majd mindenhova , hol szürkeséget láttam.
Aranyport fújok a Napra, ezüstöt a Holdra ,
Átölel a két karom , hogy Így érjen a holnap.
S ha eltűnik a szivárvány , én is vele megyek ,
Tán lesz ki emlékszik majd rám , nem csak a fellegek.