M. Laurens
ABLAK
Néztél már vakablakba?
Nem látni semmit, csak a saját képedet,
torzítva, elmosódva, mint egy rossz álom.
És azt hiszed, ez az egész életed.
Ez a tükörkép. Ez a semmi, ez a várrom.
De a vakablak mögött is van valami.
Egy szoba. Egy történet. Egy élet.
Csak nem láthatod, attól félek,
Mert nem nézel elég mélyre.
Mert félsz attól, amit láthatnál végre.
Egykor Én is féltem.
Féltem a saját tükörképemtől,
Ami a vakablak mögött rejtőzött.
Féltem a saját történetemtől.
Féltem az élettől, mely mellőzött.
És rájöttem, hogy a halál nem a vég.
Pusztán-csak egy másik ablak.
Egy másik valósághű tükörkép.
Egy másik örök történet,
Mely lehet, hogy ugyanolyan szép.
És ha elég bátorságod van,
akkor kinyitod a vakablakot.
Beengeded a fényt a szobába.
És élsz, itt és most,
Igazi életet, a valóságban.
Budatétény 2025 június.