Coleridge, Samuel Taylor – Genevieve
Szerelmem, édes Genevieve!
Szépség fényében úszva át
éj csillag fényű szemeid,
hangod akárha egy szeráf.
Mégsem adja át bájodat
e szív, amely most érted ég,
a lelkedben egy hang matat,
kéri, hallgasd történetét!
Ki fuldokolva merül el,
nem lát feléje nyúlt kezet,
de hattyúként úsztatva fel
hullám fölé a testemet,
értem kebled emelkedik,
ezért szeretlek, Genevieve!
Coleridge, Samuel Taylor – Genevieve
Maid of my love! sweet Genevieve!
In beauty’s light you glide along;
Your eye is like the star of eve,
And sweet your voice, as seraph’s song.
Yet not your heavenly beauty gives
This heart with passion soft to glow:
Within your soul a voice there lives!
It bids you hear the tale of woe.
When sinking low the suff’rer wan
Beholds no hand outstretched to save,
Fair, as the bosom of the swan
That rises graceful o’er the wave,
I’ve seen your breast with pity heave
And therefore love I you, sweet Genevieve!