Coleridge, Samuel Taylor – Valami gyermeki, de nagyon természetes
Ha két kis szárnyam lenne csak,
s lennék pelyhes, piciny madár,
hozzád repülnék!
De félre léha vágyakat,
földre húz a lét.
De álmomban hozzád szállok,
ott veled vagyok mindig én!
Miénk a minden.
De felriadok, s hol vagyok?
Egyedül, ébren.
Az álom elszáll, de így jó,
szeretek arra ébredni,
ha szemem becsukom,
még újra veled lehetek,
túl az álmokon.
Coleridge, Samuel Taylor – Something Childish, but Very Natural
If I had but two little wings
And were a little feathery bird,
To you I’d fly, my dear!
But thoughts like these are idle things,
And I stay here.
But in my sleep to you I fly:
I’m always with you in my sleep!
The world is all one’s own.
But then one wakes, and where am I?
All, all alone.
Sleep stays not, though a monarch bids:
So I love to wake ere break of day:
For though my sleep be gone,
Yet while ’tis dark, one shuts one’s lids,
And still dreams on.