Ágyad mellé immár letettem…

Összes megtekintés: 703 


Сергей Есенин:
‘Я положил к твоей постели…

* * *
Я положил к твоей постели
Полузавядшие цветы,
И с лепестками помертвели
Мои усталые мечты.

Я нашептал моим левкоям
Об угасающей любви,
И ты к оплаканным покоям
Меня уж больше не зови.

Мы не живем, а мы тоскуем.
Для нас мгновенье красота,
Но не зажжешь ты поцелуем
Мои холодные уста.

И пусть в мечтах я все читаю:
«Ты не любил, тебе не жаль»,
Зато я лучше понимаю
Твою любовную печаль.

1912-1913

Szergej Jeszenyin

Ágyad mellé immár letettem…

Ágyad mellé immár letettem
Félig elhervadt csokromat,
S a szirmokkal együtt temettem
Mind a megfáradt vágyakat.

Ibolyáim, súgtam, tudjátok,
Hamvadóban a szerelem,
Fekhelyedhez, mely könnytől ázott
Ne hívj engem többé sosem.

Nem élet ez, csak keserűség,
A gyönyör is csak pillanat,
Csókjaiddal már nem tudod rég
Lángra gyújtani ajkamat.

Bár egyre hallom gondolatban:
„Nem szerettél, nem fájlalod”,
Mégis csak én érzem át jobban
A te szerelmi bánatod.

1912-1913

(Fordította: Szöllősi Dávid)

“Ágyad mellé immár letettem…” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. [b][color=#cc3300]Kedves Dávid !

    Nagyszerűen sikerült ez a fordításod, és egy szép kötött versforma került elénk.
    – Többek közül az orosz irodalom költői közül Jeszenyin az egyik kedvencem. ….
    Tőle: *A kutya* című versét találom a legszebbnek, és a leg-meghatóbbnak…. A kisfiam is ezzel nyert egy Bp.- i versenyt.

    Az hogy jól választottál külön érdem, mert a szövege és tartalma is olyan Jeszenyin-es… Tetszik…

    Üdvözlettel !

    – keni –
    [/color][/b]

Szólj hozzá!