Regine Merkle: Újév

Összes megtekintés: 114 

Neujahr

Die Glocke schlägt! Mit feierlichen Mienen,
geheimnisvoll, so kommt das neue Jahr herauf.
Bist du zur Freude mir, zum Leid erschienen?
O sag, was birgst du wohl in deinem Lauf?

Was trägst du denn in der verschlossenen Schale?
Ach, schließ sie auf doch einen Augenblick,
damit hinein ich seh mit einemmale,
ob du mir Leiden bringst, ob Fried und Glück.

Doch schweigend deutet es auf seinen Schleier,
der dicht verhüllt sein Angesicht;
es soll hier sagen: Nur die Hoffnung, sie ist euer,
drum hoffet frisch, doch fraget nicht!
____________________________________________

Újév

Harangütések!.. Ünnepélyességgel
jő most az Újév, hozva titkait.
Örömmel kínálsz, netán szenvedéssel?
Mit tartogatnak, ó, mondd, napjaid?

Lehunyt szemhéjad vajh minek a leple?
Egy pillanatra nyisd ki, ó, szemed,
hogy megláthassam hozományod benne:
a kínt, avagy a békét, örömet.

De ő csak hallgat, arcát fátyol rejti,
s mintha csak szólna imigyen:
Csak a remény tiétek! Lehet reménykedni,
sőt kell! De faggatózni – nem!

* * * * *

Regine Merkle
(1875-1903)

“Regine Merkle: Újév” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Kedves Rita!
    Köszönöm szíves méltatásod, örülök, hogy tetszett!
    A jövő egy nagy rejtély, de nem tudjuk megkerülni…
    Szeretettel: Dávid
    :]

  2. "De ő csak hallgat, arcát fátyol rejti,
    s mintha csak szólna imigyen:
    Csak a remény tiétek! Lehet reménykedni,
    sőt kell! De faggatózni – nem!"

    Így igaz, nem tudhatjuk mit hoz az új év. A vers viszont szép. Köszönöm, hogy lefordítottad.

    Szeretettel: Rita:]

Szólj hozzá!