HOLDAS ÉJ

Összes megtekintés: 111 

Mondnacht

Es war, als hätt\’ der Himmel
Die Erde still geküsst,
Dass sie im Blütenschimmer
Von ihm nun träumen müsst.

Die Luft ging durch die Felder,
Die Ähren wogten sacht,
Es rauschten leis\’ die Wälder,
So sternklar war die Nacht.

Und meine Seele spannte
Weit ihre Flügel aus,
Flog durch die stillen Lande.
Als flöge sie nach Haus.

Joseph von Eichendorff

HOLDAS ÉJ

Úgy tűnt, az ég most halkan
A földre csókot hint,
S a föld virágpompában
Csak róla álmodik.

Szellő suhant a réten
Kalász-hullám felett,
Zsongott az erdő csendben
S az éj csillagos lett.

Lelkem szélesre tárta
Suhanva szárnyait,
Halk táj fölött repülve,
Ahogy csak hazavitt.

“HOLDAS ÉJ” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!