Ana Maria–Nicolás Guillén a kubai és a latin-amerikai líra, huszadik század.di klasszikusa.

Összes megtekintés: 52 

Ana María
kígyó szemével néz rám
s fürtök, mi rejtik keblét
mialatt dombod ívén,
gyűrűi tekeregnek rá.

Én is köszönöm
és mutatok a mosolyra
azzal égéskor elrejtőzik
a magad lángja.

Mikor az égen átszáll
néhány tűnődő felleg,
és fémkebled két halmán
nyújtózó vihar remeg
akár egy lassú és lágy
kígyó, aki ott pihent meg.

Ana María,
la trenza que te cae
sobre el pecho, me mira
con ojos de serpiente
desde su piel torcida.

Yo entre todas tus gracias
señalo la sonrisa
con que al arder escondes
la llama de ti misma.

Es cuando te recorren
las nubes pensativas
y en tu cuerpo metálico
la tempestad se estira
como una lenta y suav
serpiente suspendida,

.

.

Szólj hozzá!