George Meredith – Dal (11)

Összes megtekintés: 44 

Halott szerelmed
ne temesd hideg-kék szemed mögé!
Ajkad mi nemet
mond, s engemet lenéz,
mely lét mikor még nem viselt álruhát benned élt.

Halott szerelmed
temesd hol édes vadvirágok nyílnak!
És fújják szelek,
s halkul vele a bánat
és nem sejtik, hogy kín szendereg alant.

Halott szerelmed
úgy vándorol még egyszer, mint a méh!
Hol a lombos eget
legszentebb látni még,
és először érezted úgy magad, mint egy fa mit szél tép.

Halott szerelmed
leplez mosolyt! Hadd rejtse rózsa a tüskét!
Míg pacsirta énekel
és a reménytelenség
még nem úr, temesd ahol azt szülték.

George Meredith – SONG

Should thy love die;
O bury it not under ice-blue eyes!
And lips that deny,
With a scornful surprise,
The life it once lived in thy breast when it wore no disguise.

Should thy love die;
O bury it where the sweet wild-flowers blow!
And breezes go by,
With no whisper of woe;
And strange feet cannot guess of the anguish that slumbers below.

Should thy love die;
O wander once more to the haunt of the bee!
Where the foliaged sky
Is most sacred to see,
And thy being first felt its wild birth like a wind-wakened tree.

Should thy love die;
O dissemble it! smile! let the rose hide the thorn!
While the lark sings on high,
And no thing looks forlorn,
Bury it, bury it, bury it where it was born.

Szólj hozzá!