George Meredith – Ismeretlen arcok

Összes megtekintés: 48 

Habár hű vagyok szerelmeimhez,
emlékük csillagok közé teszem,
hol ég egy arc, mint Hesperé, s a szem
visszanéz a perc tekintetével,
édes szemek, mik még a mennyben is
emelnek, habár nem úgy éltem én.
Lám a végzetemnek üvegtükrén
vetíti új reménynek fényeit.
Egy kedves, szeplős, komoly, magas hölgy,
távozott egy nagy fehér lepelben,
s egy pillantást vetett a naplementben.
E Föld nem jó a második esélyre;
Nem kérek mást mit kaptam Fortunától:
Szívemből távozott, nem álmaimból.

George Meredith – UNKNOWN FAIR FACES

Though I am faithful to my loves lived through,
And place them among Memory’s great stars,
Where burns a face like Hesper: one like Mars:
Of visages I get a moment’s view,
Sweet eyes that in the heaven of me, too,
Ascend, tho’ virgin to my life they passed.
Lo, these within my destiny seem glassed
At times so bright, I wish that Hope were new.
A gracious freckled lady, tall and grave,
Went, in a shawl voluminous and white,
Last sunset by; and going sow’d a glance.
Earth is too poor to hold a second chance;
I will not ask for more than Fortune gave:
My heart she goes from – never from my sight!

Szólj hozzá!