George Meredith- Elképzelem

Ha elmémben sejlik fel a nagy Ő,
halovány rejtelem az arca,
kezem nyújtom, de eltűnő
szépségét a távol elragadja.

Nászágyon hever, hidegen
Szerelmem hiába lángol,
Csukott szememben megjelen`,
kit elmém örökre tárol.

Mint óriás, sötét katedrális,
csupa boltív, és torony,
villám szaggatja, és én máris
örökké égek e tűzoszlopon.

“George Meredith- Elképzelem” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Ede!

    Nagyon szép, gratulálok!

    Szeretettel:
    Zsuzsa

Szólj hozzá!