Összes megtekintés: 34
Ha elmémben sejlik fel a nagy Ő,
halovány rejtelem az arca,
kezem nyújtom, de eltűnő
szépségét a távol elragadja.
Nászágyon hever, hidegen
Szerelmem hiába lángol,
Csukott szememben megjelen`,
kit elmém örökre tárol.
Mint óriás, sötét katedrális,
csupa boltív, és torony,
villám szaggatja, és én máris
örökké égek e tűzoszlopon.
Kedves Ede!
Nagyon szép, gratulálok!
Szeretettel:
Zsuzsa