Oscar Wilde – Halottamért

Összes megtekintés: 12 

Közel van, lágyan lépj,
a hó alatt
hallja, halkan beszélj,
virág fakad.

Fényes aranyhaján
a rozsdaszín,
ifjúi tisztaság
hamvadt el ím.

Fehér, akár a hó,
nem tudta meg,
nő volt, elbájoló
és kellemes.

Nehéz a kőkereszt
súlya mellén,
szorítja szívemet,
lent pihenvén.

Nem hallja meg dalom,
szonett vagy líra,
temetve életem,
földhalom rajta.

Oscar Wilde – Requiescat

Tread lightly, she is near
Under the snow,
Speak gently, she can hear
The daisies grow.

All her bright golden hair
Tarnished with rust,
She that was young and fair
Fallen to dust.

Lily-like, white as snow,
She hardly knew
She was a woman, so
Sweetly she grew.

Coffin-board, heavy stone,
Lie on her breast,
I vex my heart alone,
She is at rest.

Peace, Peace, she cannot hear
Lyre or sonnet,
All my life`s buried here,
Heap earth upon it.

Szólj hozzá!